2017. jan 24.

A mezítelen férfi - folytatásos történet I. rész

írta: skolikagnes
A mezítelen férfi - folytatásos történet I. rész

Hétfő volt.

Nem szeretem a hétfőt alapból sem, de ez különösen keservesen indult. Alig láttam ki a fejemből. A hideg cicamosdás és a meleg kávé együttes erejében bíztam, de sokat nem lendített a helyzetemen. Letámolyogtam a garázsba, beültem az autóba, és célba vettem a házat, úgy, ahogy minden hétfőn reggel, már három éve.

 A lakásajtóhoz érve nagy nehezen megtaláltam a táskámban a kulcsot, elforgattam a zárban, és benyitottam. A férfi abban a pillanatban lépett ki a fürdőszobából, egy fogkefével a kezében. Anyaszült mezítelenségét csak egy bordó törülköző takarta el.

photo-1330078_1280.jpg

 Ebben a pillanatban kinyílt a szemem, sőt talán túl tágra is nyílt, a számat pedig elhagyta egy "atyavilág" vagy ilyesmi. Mint említettem, évek óta járok oda, és persze nem a pasi miatt. Mert ha így lenne, nem lepett volna meg a lenge öltözéke. Elvileg takarítani járok. Ritkább esetben félmeztelen pasikat nézegetni.

Próbáltam észre sem venni a helyzet komikumát, ami őt látszólag nem zavarta. Köszönt, megkérdezte hogy vagyok, és visszament a fürdőbe, fogat mosni. Én meg ott álltam az előszobában, totál felébredve, és pillanatra átfutott az agyamon, hogy én inkább most elmennék. Nem úgy, hanem haza. Vagy legalább az ajtón kívül, amíg felöltözik a ház ura.

Persze nem mentem, se így se úgy, hanem nekivetkőztem én is. Pontosabban csak a kabátomat vettem le, és cipőt cseréltem. Utána nekiálltam a vendég-vécét takarítani, mert ugye a fürdő, ahol eredetileg kezdeni szoktam a munkát, foglalt volt a fél pucér ember által.

 Ahogy sikáltam a porcelánt, folyamatosan láttam magam előtt a férfit a türcsiben, és hol kuncogtam, hogy csodálkoztam, hol azon agyaltam, mi lesz, ha ebben a helyiségben végzek. Mert ugye ott mégsem maradhatok, amíg a jóember  felöltözik. Ahogy láttam, nem sietett vele.

   Közben fél füllel figyeltem a zajokat, hogy kitaláljam, épp merre jár. Igazából mászkálni nem nagyon akartam, nehogy egy saroknál összefussak vele.  Azt találtam ki, hogy a gyerekszobában folytatom a munkát, mondom oda csak nem jön be, mert minek. Arról az aprócska tényről megfeledkeztem, hogy ott van a szennyes tartó.

 És hát bejött. Alig pár perccel utánam. Még mindig egy szál semmiben. Valamit beledobott a szennyes tartóba és dudorászva kiballagott. Egy percig nem zavarta a kettőnk közti öltözetbeli különbség. Meg hát nem is illendő egy férjes asszony előtt így megjelenni.

Amikor szabad lett a fürdő, ott folytattam a tevékenységet. Lepucoltam az ottani vécét és a mosdókagylót ablaktisztító spray-vel. Miután mindkettővel végeztem, akkor vettem észre, hogy lányos zavaromban rossz tisztítószert használtam. Utána vízkőoldóval is végigmentem rajta, mondom legalább telik az idő.

Ennél a pontnál következett egy aprócska probléma. A fürdőkád. Ami az ajtóval szemben van. Tehát ha belehajolok, akkor egyrészt nem látok az ajtó felé, másrészt bárki megtámadhat hátulról. Egyiket sem mertem kockáztatni, ezért inkább vártam a kádmosással.

Amire a történetben idáig elértünk, örömmel konstatáltam, hogy az a szép ember felöltözött végre. Egészen normális, nyaktól lábujjig elfedő öltözetbe, tehát innentől nyilvánvaló volt számomra, hogy nem akar tőlem semmi rosszat. Ami alapjában nem rossz, csak nem ott, nem akkor, nem vele.

Innentől én is kezdtem egész értelmes ember benyomását kelteni, hiszen eltávoztak a félelem viharfelhői a fejem fölül. Vagyis akkor még ezt gondoltam. Ekkor ugyanis a drága ember – aki amúgy 43-44 év körüli, izmos, kisportolt, "meséljek még" kategória – megkínált süteménnyel. Amit sosem szokott. Eddig legalábbis.

Később rájöttem, hogy ez volt az előjáték, mert utána kávéval is megkínált. Egyiket sem fogadtam el, mert egyrészt nem volt épp tiszta a kezem, másrészt nem sütikézni mentem oda. Miután szomorúan tudomásul vette, hogy nem kérek  a sütijéből, elment.

Na nem úgy ment el, hanem a kettő lábán eltávozott a lakásból. Magamra hagyva engem a borotva kölnije illatával, amibe belekúszott az általa elfogyasztott kávé illata és egy kis Domestos szag is. Viszont végre magam maradtam. Sosem örültem még magánynak annyira, mint ebben a percben.

Egy pár pillanatig élveztem a csendet és a biztonságos egyedüllétet, aztán folytattam a munkát. Amit ennél a családnál azóta csinálok, amióta jó sorsom kivezényelt Németországba.

(folyt.köv.)

Mezítelen férfi II. rész: http://skolikagnes.blog.hu/2017/01/27/a_mezitelen_ferfi_folytatasos_tortenet_ii_resz

Ha tetszenek az írásaim, látogass el a weboldalamra: www.skolikagnes.hu

 

olasz_kicsi.jpg Novellák, humoros történetek.

Olvass bele: http://www.skolikagnes.hu/szivesen-megkostolnam-az-olasz-vacsorat/

 

Mentés

Mentés

Szólj hozzá

fürdőkád sütemény törülköző domestos meztelen férfi lakásajtó