– A mozgás nagyon fontos. Ezt egy gyermeknek nem kell mondani, de ahogy az ember idősödik, egyre inkább hajlamos megfeledkezni arról, hogy mozogni, sportolni kell, nem elég a házimunka, vagy a munkába menés, mint mozgástevékenység. Ugye jól gondolom?

A mozgás minden életkorban fontos (lenne). Az izmokat karbantartani csak mozgással lehet! A testünk nagyon takarékos, amit nem használunk, azt leépíti, mert így kevesebb energiára van szüksége. Minél kevesebbet használjuk izmainkat, annál kevésbé fogják tudni funkciójukat ellátni. De az agyunkra is ugyanez jellemző. Sokszor hallom, hogy „Mozgok én eleget. Ott a kert, elég nekem a takarítás stb.” Ez jó, és a semmitől több. De emellett szükség lenne azokat az izmokat is aktívan tartani, amikről úgy általában elfelejtkezünk és csak akkor vesszük észre, hogy nincsenek, amikor már fáj valami. Például a gerinc melletti mély hátizmok fontosak a gerinc tartásában. Sajnos általánosságban elmondható, hogy már a középiskolások is egyre kevesebbet mozognak. Hatvan felett az egyensúly és a mozgások koordinációja, összehangoltsága is elkezd csökkenni, amit szintén csak mozgással lehet szinten tartani.

– Melyek azok a sportok, amit minden korosztálynak jó szívvel ajánlanál?

Nem vagyunk egyformák, sem fizikálisan, sem mentalitásra és mindenkinek mások az igényei. Bármit is csinálunk fontos, hogy azt örömmel tegyük. Védjük az ízületeinket, gerincünket és ne okozzon fájdalmat. Ha például valaki életében először megy konditerembe mindenképpen jól felkészült, munkájához értő szakemberhez menjen, aki odafigyel, tud korrigálni és meg is teszi, ha szükséges. Ne féljünk segítséget kérni. Személy szerint én szeretem azokat a mozgásformákat, ahol odafigyelünk a tartásra, a mozdulatok kivitelezésére, ilyen a pilates és a jóga.

– Milyen rendszerességgel, és egy-egy alkalommal hány percet - órát kellene sportolni?

Vannak tanulmányok, hogy heti hányszor, hány percet, milyen intenzitással kellene mozogni. Nem mindegy ki milyen fizikális szintről indul, milyen mozgáskultúrával, hány éves és mi a célja. Általánosságban heti háromszor fél-egy óra közepes intenzitású jól összerakott mozgássor elegendő.

                                                            A fotót Isó Éva készítette

– Mik az első tünetei a mozgásszegény életmódnak?

Amikor a hétköznapi mozgások is megerőltetőek. Nem lehet eleget hangoztatni a mozgás pozitív hatását. Ha mozgunk, sportolunk fizikailag jobban érezzük magunkat, de a pszichénknek is jó, vidámabbak, energikusabbak leszünk.

– Mikor ajánlott a gyógytorna, csak valamilyen betegség esetén, vagy megelőzésképpen is?

Érdemes felkeresni gyógytornászt még bármilyen tünet megjelenése előtt, preventív jelleggel. Egyrészt legalább mi is megnyugszunk, hogy minden rendben van, másrészt tehetünk magunkért, hogy megelőzzük a fájdalmakat. Az ízületi blokkok és izomelváltozások ugyanis hosszú ideig tünetmentesek lehetnek. A szervezet kompenzál egy darabig, utána elfárad, túlterhelődik. Az autóhoz tudnám legjobban hasonlítani. Egy felelősségteljes autótulajdonos rendszeresen átvizsgáltatja az autóját, a rejtett hibákat javíttatja. Ugyanezt kellene tennünk a saját testünkkel is.  Fontosnak tartom kiemelni, hogy mindenki nézze meg mielőtt terapeutát választ, hogy kinek „adja a testét”. Amikor szerelőt keresünk az autónknak sokkal körültekintőbbek vagyunk. És, mint ahogy minden szakmában, itt is vannak különbségek. Csak amíg az autónkat le tudjuk cserélni, egy új gerincet nem lehet venni.

A derék, hát és nyaki problémákat (kivéve traumás eseteket) mindig megelőzik figyelmeztető jelek, fájdalmak, melyek akár spontán néhány nap alatt is elmúlhatnak. Később újra és újra jelentkeznek egyre hosszabban és intenzívebb fájdalommal, ez az a pont, amikor az emberek orvoshoz fordulnak és hozzánk, gyógytornászokhoz is tűzoltásként.  De sokkal könnyebben, gyorsabban gyógyítható a probléma, ha idejében elkezdjük.

– Volt a családunkban gerincsérvvel élő nagymama. Nem egyezett bele a műtétbe, hanem tornászott minden reggel, és sikerült is kordában tartani a betegségét. Melyik az az állapot, amikor el lehet kerülni a műtétet, és mikor szinten tartható a gyógytornával?

Legújabb információk szerint 1000 emberből 3-at kellene műteni. Vagyis az esetek túlnyomó többségében megfelelő terápiával a műtét megelőzhető lenne. Arról nem beszélve, hogy műtét mindig kockázattal jár, és utána úgyis tornázni kell, hogy az elért eredmény tartós legyen.

– Mi az a tünet vagy tünetcsoport amivel a legtöbben keresnek meg és kérnek segítséget tőled?

Nagyon változó. Sokan jönnek gerincproblémával, derékfájdalommal, „beállt” derékkal/lumbágóval, nyak-, hátfájdalommal. Vannak „gerincsérvvel, porckorong sérvvel”, hogy elkerüljék a műtétet. Tizenévesek szülei gyerekük hanyag tartása, gerincelváltozása miatt fordulnak hozzám. Van, aki törés, akut sérülés után, vagy régóta fennálló boka/láb, térd, vállfájdalommal, beszűkült mozgással jön. Műtét utáni rehabilitációval vagy még a műtét előtt is felkeresnek, hogy a majdani felépülés könnyebb, gyorsan legyen. Az idősebb korosztály a fizikai aktivitás szinten tartása, fejlesztése, vizelettartási gondokkal, egyensúly csökkenés miatt keres meg.

– A mozgásszervi betegségek egy része a rosszul megválasztott lábbeli miatt alakul ki. Mit javasolsz, milyen cipőt vegyünk, melyik az "egészséges"?

A cipők kényes téma nálam. Nagyon sokat szoktam nézelődni, mire találok megfelelőt. Ami a gyerekcipőknél is fontos, hogy tartsa a bokát (legyen kérge), legyen viszonylag rugalmas a talpa. Ne csónakázzon benne a lábunk, de azért ne is nyomja és legyen 1-2 cm sarka. Túl magas sarokról jó néhány videó készült már. Érdemes megnézni, hogyan helyezkedik el a láb, mennyire terheli meg a láb és a fentebb levő ízületeket, megváltoztatja az egész test statikáját.

– Van-e olyan "sikertörténet", amire szívesen emlékszel vissza?

Mindig van „sikertörténet”, ez motivál, ez tölt fel, ezért csinálom.  Egy nem túl régi történet: nagyon fájdalmas, „beállt” derékkal érkezett hölgy, felkelnie is nehéz volt, felegyenesedni és előrehajolni nem tudott. Kezelés után ki tudott egyenesedni, le tudott hajolni. Gyógyszerre, injekcióra pedig egyáltalán nem volt szükség. 

 Köszönöm a válaszokat és további sikeres történeteket kívánok!

(Skolik Ágnes)

Krisztina facebook oldala: https://www.facebook.com/gyogytornakiraly/

A régebbi interjúkat olvashatod itt: https://skolikagnes.blog.hu/2019/01/01/cikkek_interjuk

Rólam és a könyveimről bővebb info: www.skolikagnes.hu